Just another WordPress.com site

Politika

A hírességek is kampányoltak az amerikai elnökválasztáson

Photo: cbsnews.com
November 6–án ismét elnököt választanak az Amerikai Egyesült Államokban. Igaz, még nem hivatalosan, hiszen a tényleges elnökválasztás majd december 17–én lesz, úgyhogy ma csak az elektori kollégium tagjait választja meg a lakosság. [Az elektori kollégium: egy 538 tagból álló testület, amely hivatalosan is megválasztja majd az elnököt, decemberben. Ahhoz, hogy valaki elnök lehessen, 270 elektor szavazatát kell elnyernie.]
A két, legnagyobb esélyes Barack Obama, a Demokrata Párt jelöltje, és Mitt Romney, a Republikánus Párt jelöltje. Mellettük még vannak hárman, akik ha eddig elég aláírást gyűjtöttek a tagállamokban, akkor Ők is felkerülhetnek a szavazólapra. Obama elnök 50 éves, Romney pedig 64 és idáig Massachusetts állam kormányzója volt. A támogatottságuk szinte azonos, bár a világ többi részén élő emberek többségében Obama újraválasztása mellett vannak.
A bizonytalan államokban az utolsó pillanatig kampányoltak mindketten és az Őket népszerűsítő hírességek is ott, ahol tudtak. Sir Paul McCartney, a Beatles–ből például a YouTube–on keresztül is támogatta Barack Obamát, vagy akár egy kenyai varázsló, aki csontokból azt jósolta, hogy Obama nyer megint. Egy észak–karolinai tiszteletes viszont épp ellene buzdította a híveit. Sokan hisznek abban is, hogy a Washington Redskins utolsó, hazai meccse alapján előre megjósolható, ki nyeri az elnökválasztást. Elvileg ez a módszer 1940 óta beválik. Vasárnap volt a meccs és a Redskins kikapott, így ez alapján Obama is megbukik a választáson.
A hollywoodi  hírességek közel fele támogatja Obamát, olyanok mint: Antonio Banderas, Beyonce, Cameron Diaz, Eva Longoria, George Clooney, Jessica Alba, Jay–Z, Katy Perry, Lady GaGa, Scarlett Johansson, Snoop Dogg, valamint például a Star Wars–ból ismert Luke Skywalker–t alakító színész Mike Hamill is.
A republikánus Romney oldalán kampányolt többek között: Adam Sandler, Chuck Norris, Cindy Crawford, Clint Eastwood, Hulk Hogan, Russel Crowe, Vince Vaughn.

Lemondott Schmitt Pál

Photo: Beliczay László [MTI]

Április 2-án, hétfőn a Parlamentben, napirend előtti felszólalása végén jelentette be Schmitt Pál a lemondását. Az Országgyűlés 338 igen, 5 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadta a döntést.

Az ügy a HVG internetes oldaláról indult, ahol múlt szerdán megjelent egy cikk arról, hogy az elnök 1992-ben írt disszertációja nagyon plágium-gyanús. A 215 oldalas dolgozatnak 180 oldala szinte szóról szóra megegyezik Nyikolaj Georgiev bolgár sportdiplomata francia nyelvű írásával. [Disszertáció jelentése: egyetemen tudományos fokozat megszerzéséhez vagy doktorátus megszerzéséhez írt szakdolgozat. Plágium jelentése: ha valaki egy már elkészült / közzétett műből úgy idéz, hogy nem tünteti fel az eredeti szerző nevét.] Ezért már múlt hét csütörtökön a Semmelweis Egyetem szenátusa 33 igen, 4 nem szavazattal úgy döntött, hogy megvonják a kisdoktori címet a köztársasági elnöktől, arra hivatkozva, hogy a megírt dolgozat nem felel meg a szakmai előírásoknak. Tették mindezt úgy, hogy eközben Schmitt Pál épp Szöulban tartózkodott, aki az eljárást utólag ’etikátlannak és jogszerűtlennek’ nevezte.
Ezután Futó Barnabás ügyvéd nyilatkozott a doktori megvonásáról szóló eljárással kapcsolatban, mert a jelenlegi törvény szerint az egyetem szenátusa nem dönthetett volna erről. A jelenleg hatályos törvény röviden azt tartalmazza, hogy: ’…  A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság indítványára a miniszter a bíróságnál – a 65. §-ban meghatározottak szerint – kezdeményezi a felsőoktatási intézmény által (…) kiállított oklevél érvénytelenné nyilvánítását.’
Ennek ellenére lehet, hogy mégis helyesen jártak el, mert miután kiderült, hogy Schmitt Pál nem teljesítette az előírt követelményeket, így az egyetem legfelsőbb döntéshozó testülete – vagyis a szenátus – maga határozhat a doktori cím visszavonásáról.
Az új köztársasági elnök megválasztásáig – amire 15 napja van az Országgyűlésnek – Kövér László látja el az államfői feladatokat.

Jövő héten kötelezettségszegési eljárás indulhat

Photo: worldequitytrade.com

Kötelezettségszegési eljárás indulhat az EU részéről Magyarország ellen, ha a kormány nem vonja vissza a jegybankról, a bírák korai nyugdíjazásáról és az adatvédelmi ombudsmani tisztség megszüntetéséről szóló törvényeket. Az eljárást akkor indítják, ha egy tagország törvénye, törvényei nem felelnek meg az uniós elvárásnak, elvárásoknak.
Az új Alkotmányba foglalt bizonyos részek miatt a demokrácia biztosítására is figyelmeztetik Magyarországot:
 ’Minden jogával élni fog a Bizottság, hogy a tagállamok elfogadják és tiszteletben tartsák az EU irányelveit. A jogállamiság, a demokratikus elvek, az alapjogok biztosítása a legkomolyabb eszközök a befektetők és a polgárok bizalmának megtartására.’ – üzente a kormánynak az Európai Bizottság.
Ha ez nem lenne elég, még a támogatásokat is elvehetik tőlünk a rossz költségvetés miatt, ezt Olli Rehn pénzügyi biztos mondta.